Évek során rengetegszer jelentek meg olvasmányok az ősi és kihalt állatfajok klónozás vágyának a megvalósítására.
A mamutok és a klónozás
4000 évvel ezelőtt haltak ki és az ősi jégbe fagyott maradványok, jól megőrzött mamutok lehetővé teszik a DNS kinyerését, így főleg ez az állatfaj került a látótérbe és kihívásnak az emberiség számára.
Várható újjáélesztés: Az első sikeres hibrid mamutok létrejöttét 5-10 éven belül várják, 2029-2034 környékén! Colossal cég és a Revive & Restore CRISPR egy forradalmi biotechnológiai génszerkesztési technológiával próbálja meg módosítani az ázsiai elefántok génállományát, hogy a mamutokhoz hasonló tulajdonságokat építsenek be. A gyapjas Mamutok visszahozatala segíthetne a globális felmelegedés elleni küzdelemben, például a sarkvidéki tundra ökoszisztémák helyreállításával.
Kettő fő célpont van még
Tasmániai tigris: 20. században, 1936-ban halt ki. Genetikai rekonstrúciója egy másik rokon erszényes segítségével, amit az Ausztráliai Tudományos és Ipari Kutatóintézet CSIRO kutatói dolgoznak. A Tasmániai tigris klónozása egyes kutatók szerint 10-15 éven belül lehetséges lehet, 2034-2039 körül!
DODO galamb: 17. században, 1690-ben halt ki. Genetikai kódját fosszíliákból tudták rekonstruálni, technológiai kihívások miatt a klónozásra nincsen sok esély.
Amik izgalmasak lehetnének
Kardfogú tigris: 10 000 évvel ezelőtt halt ki.
Hibridizációs kísérletek, például nagymacskákkal, valószínűleg 20-30 éven belül elérhetik a sikeres eredményeket, tehát 2050-2060 körül lehet esélye a klónozásra. Ökológiai haszna nem olyan egyértelmű és nem biztos, hogy a smilodon-kardfogú tigris sikeresen illeszkedne be a mai élővilágba.
A dinoszauruszok: 65 millió évvel ezelőtt haltak ki és a DNS-minták túl régiek ahhoz, hogy klónozásra alkalmasak legyenek.
Ősi madarak: Hesperornis vagy a Archaeopteryx érdekes kutatási célpontok. Közel állnak a dinoszauruszokhoz, de az evolúció későbbi szakaszában a kréta korban éltek.
Klónozásuk bonyolult, de nem lehetetlen, mivel a genetikai anyaguk jobban megőrződhetett a dinoszauruszokhoz képest. A modern madarak genomjának manipulálása egy jövőbeli irány lehet a kutatásokban.
Az Ősember és a klónozás
A neandervölgyi ember a kőkorban, körülbelül 40 000 évvel ezelőtt tűnt el. Találtak már Homo neanderthalensis maradványokat, amelyek elég jól megőrződtek ahhoz, hogy genetikai kutatásokat végezzenek rajtuk. Jelenleg nem tűnik reálisnak az, hogy teljes emberi egyedeket klónozzunk, mivel az emberi genom rendkívül bonyolult, és az etikai kérdések is hatalmasak.
A neandervölgyi emberek genomját már sikerült szekvenálni és a tudósok továbbra is dolgoznak a genetikai kutatásokon, hogy megértsék a neandervölgyi emberek és a modern ember közötti különbségeket és az evolúciós folyamatokat. A neandervölgyi genetikai örökségünk egy része még ma is jelen van a modern ember genomjában, mivel a neandervölgyiek és a Homo sapiens között kereszteződések történtek.
További biotechnológia és klónozás hírek: https://hohoka.com/biotechnologia/
Információkat a Mesterséges Intelligencia ChatGPT (OpenAI) segítségével, válaszok biztosításával gyűjtöttem össze és alkottam meg ezt az összefoglaló cikket!