A globális felmelegedés
A földi klíma átlaghőmérsékletének hosszútávú emelkedését jelenti, amely magába foglalja a felszíni vizek és a troposzféra hőmérsékletének emelkedését is. Az éghajlatváltozási keretegyezmény a globális éghajlatváltozás legfőbb okának az emberi tevékenység által okozott üvegházhatású gázkibocsátás a felelős.
Természetes üvegházhatás nélkül a Föld felszínének átlaghőmérséklete a mai 14 °C fok helyett csupán ‒19 °C fok lenne.
Globális Természeti jelenségek
Napciklus: A napállandó, napfoltok, a Föld pályaelemeinek változása, a lemeztektonika és a vulkáni tevékenység.
A vulkánkitörések: Szén-dioxidot és egyéb gázokat juttatnak a légkörbe, de általában ezek hűtő hatásúak, mivel a kibocsátott hamu és aeroszolok blokkolják a napsugárzást.
Milanković-ciklusok: Föld forgástengelyének és pályájának változásai. Több ezer évben számolva a Föld Nap körüli pályájának és tengelyének változásai befolyásolják a Föld éghajlatát.
Óceáni áramlatok: Az óceánok hőszállító rendszerei az El Niño és a La Niña, időszakos változásokat okozhatnak a globális hőmérsékletben.
Az üvegházhatású gázok mennyiségének bármilyen változása befolyásolja a Föld-légkör rendszer energiamérlegét és így megváltoztatja az éghajlatot. Például az extrém időjárási körülmények, olvadó jégsapkák és gleccserek, ami által tengerszint emelkedés jön létre, csapadék és légmozgás változás, illetve az élővilág természetének veszélyeztetése.
Globális Emberi tevékenységek
Üvegházhatású gázok kibocsátása:
A szén-dioxid (CO2) kibocsátása fosszilis tüzelőanyagok égetése során pl az energiaipar, közlekedési ipar.
A metán (CH4) kibocsátása mezőgazdasági tevékenységekből pl az állattenyésztés.
A dinitrogén-oxid (N2O) kibocsátása a műtrágyahasználatból.
A fluorozott szénhidrogének (F-gázok) használata hűtőközegekben és szintén ipari folyamatokban.
Túlfogyasztás: Az ipari termelés és az áruszállítás nagy mennyiségű szén-dioxidot és egyéb szennyező anyagot bocsát ki.
Autók: Fosszilis üzemanyaggal működő járművek.
Műanyag gyártás és égetése: Az éves műanyaggyártás körülbelül 400 millió tonna globálisan. A gyártása és égetése évente körülbelül 850 millió tonna szén-dioxidot bocsát ki, ami az éves globális kibocsátás 2%-ának felel meg. Az égetés során nagy mennyiségű szén-dioxid és mérgező anyagok kerülnek a légkörbe, ami az egészségre is káros hatással van. Egy tonna műanyag hulladék elégetése körülbelül 2,9 tonna szén-dioxidot termel.
A műanyagszennyezés károsítja az óceáni ökoszisztémákat. A mikroműanyagok hatással vannak a planktonokra, amelyek kulcsszerepet játszanak a légköri szén-dioxid megkötésében. A műanyagok mindössze 9%-át hasznosítják újra globálisan, ami azt jelenti, hogy a többség hulladéklerakókban, égetőkben vagy a természetben végzi. A kémiai újrahasznosítás, ígéretesek lehetnek a műanyag hulladék kezelésében.
Egyéb teóriák
Kozmikus sugarak: a kozmikus sugárzás befolyásolhatja a felhőképződést, amely hatással van a Föld energia egyensúlyára.
Szkeptikusok szerint a modern klímamodellek túlzottan függnek a feltételezésektől és az emberi hatás túlbecslésétől.
Mi várható a jövőben?
Az IPCC jelentései szerint a Föld átlaghőmérséklete akár 2-4°C-kal is emelkedhet a hőmérséklet a század végére. A tengerszint folyamatosan emelkedik, ami veszélyezteti a part menti városokat és szigeteket. Extrém hőhullámok, heves esőzések, aszályok és hurrikánok. Az élőlények élőhelyei átalakulnak, ami fajok kihalásához vezethet. A mezőgazdaság termelékenysége csökkenhet, az ivóvízforrások kimerülhetnek, és növekedhet a migráció, aminek társadalmi és gazdasági hatása lesz.
Technológiai fejlődés hatása
Ipari szén-dioxid-megkötés, megújuló energiaforrások. Az amerikai Petra Nova erőmű és a norvég Sleipner CCS projekt, amelyek nagy mennyiségű CO₂-t tárolnak mélytengeri rétegekben. A szén-dioxidot speciális szűrők és vegyi anyagok segítségével elválasztják az egyéb gázoktól. A tiszta CO₂-t ezután összegyűjtik, és tárolják vagy hasznosítják.
BECCS: Bioenergia szén-dioxid-megkötéssel, úgy hogy a biomassza elégetésével termel energiát, miközben a keletkező szén-dioxidot megkötik és tárolják. A brit Drax erőmű BECCS programja, amely energia előállítása közben megköti a kibocsátott szén-dioxidot. Növekedésük során a növények természetes módon megkötik a CO₂-t, így az elégetésükből származó CO₂-t technológiák segítségével felfogják, így nettó csökkentést érnek el.
Természeti megoldások
Erdőtelepítés: Az erdők természetes szén-dioxid-elnyelők, mivel a fák fotoszintézis során a levegőből kivonják a CO₂-t., például új erdők telepítésével.
Erdővédelem: Az őserdők és meglévő erdők védelme kulcsfontosságú, mivel ezek jelentős szén-dioxid-raktárak. Az indiai Green India Mission és az afrikai Nagy Zöld Fal program célja az erdős területek helyreállítása.
Talajszén: Mezőgazdasági talaj kíméletes művelése, akár regeneratív módszerekkel, komposzt és szerves anyagok használata és fás szárú növények termesztése, agroerdészet.
Óceáni szén-dioxid-elnyelés: Az óceánok természetes szén-dioxid-elnyelők.
Technológiák
Művi algafarmok: Algák termesztése, amelyek fotoszintézis során kivonják a CO₂-t.
Kék szén: A mangrove-erdők, tengeri füves rétek és sótűrő mocsarak természetes módon kötnek meg jelentős mennyiségű szén-dioxidot.
Újrahasznosítás
Építőanyagok: A megkötött CO₂-t betonba keverhetik, ami erősíti a szerkezetet és csökkenti a cementgyártás kibocsátásait.
Mesterséges üzemanyagok: A szén-dioxidot szintetikus üzemanyagok előállítására használják. például metanol vagy szintetikus kerozin formájában.
Élelmiszeripar: A szén-dioxidot szénsavas italok gyártásához is hasznosítják.
Kritikus időkeretek
A Párizsi Megállapodás célja, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedést 1,5 °C alatt tartsák az ipari forradalom előtti szinthez képest. Az IPCC jelentése szerint, ha 2030-ig 50%-kal csökkentjük a kibocsátást, és 2050-re elérjük a nettó zéró kibocsátást, akkor van esély a 1,5 °C-os cél betartására. A jelenlegi kibocsátási szint mellett kevesebb mint 7 évünk van!
Az éghajlati rendszerek, mint például a grönlandi jégtakaró olvadása vagy az amazóniai esőerdők kiszáradása, elérhetik az úgynevezett fordulópontokat, amelyek visszafordíthatatlan változásokhoz vezetnek. Ezek a fordulópontok a következő 10–20 évben bekövetkezhetnek, ha a globális átlaghőmérséklet emelkedés eléri a 2 °C fokot.
Ha kifutunk az időből, 2030-2050
Rövid hatások: Az élelmiszer- és ivóvízhiány egyre súlyosabbá válik, különösen a legszegényebb országokban.
Egyre több hurrikán, intenzívebb árvizek és aszályok. Extrém hőhullámok, tengerszint-emelkedés és természeti katasztrófák.
Közép- és hosszú távú hatások, 2100-tól
Ha az átlaghőmérséklet-emelkedés eléri a 4 °C-ot, a tengerszint akár 2 méterrel is emelkedhet, elárasztva part menti városokat és szigeteket.
Korallzátonyok pusztulása, élelmiszer ellátási problémák.
A civilizációk válsága, tömeges migráció, erőforrás-konfliktusok és instabil politikai rendszerek.
Az emberiségnek 2030-ig döntéseket kell hoznia az üvegházhatású gázok kibocsátásának radikális csökkentésére és a fenntartható technológiák alkalmazására. Az innováció, a megújuló energiaforrások, az energiatakarékosság és az egységes, globális összefogás révén az emberiségnek még van esélye!
További zöld hírek itt! https://hohoka.com/termeszet-novenyek-zold/
Az információkat a Wikipediaból átolvasva és a Mesterséges Intelligencia ChatGPT (OpenAI) segítségével, válaszok biztosításával gyűjtöttem össze és alkottam meg ezt az összefoglaló cikket!